2018. április 23., hétfő

Gyermekközpontú fogászati kezelés


Az utóbbi 10-15 évben egyre inkább teret nyer a gyermekközpontú nevelés, és ennek megfelelően egyre nagyobb elvárásokat támasztunk a nevelési intézmények felé is. Tudatosabban választunk óvodát és iskolát, fontos, hogy szimpatikus legyen az óvónéni, a tanító néni, és valljon hasonló elveket a gyermeknevelés terén is.

Viszont az egészségügy kapcsán a legtöbb szülőnél megjelenik az aggodalom, ha a gyermeke beteg lesz. De nem elsősorban a betegség miatt, hanem a beivódott, dogmatikus rendszerű ellátás hat a mai napig elrettentőként a szülők számára. Mindannyian feszültséget élünk meg egy kiszolgáltatott helyzetben, és ha a gyermekünkkel történik mindez, akkor a tehetetlenségünk még tetézi rosszérzésünket. 

Ezért fogászati ellátásunk kapcsán minden eszközünkkel azon dolgozunk, hogy az együttérző bánásmód feloldja a régi tapasztalatok negatív mintáit, és új, örömteli képek tölthessék fel helyüket. Ezért ha a helyzet úgy kívánja, akkor a félénk gyermekek akár több látogatást is tehetnek rendelőnkben, mielőtt tényleges kezelésre kerülne a sor. Játszhatnak a gyermeksarokban, anya olvashat a fogorvosos mesekönyveinkből, miközben az új környezet és a furcsa illatok ismerőssé és biztonságossá válnak. Vannak olyan gyerkőcök is, akiknél a határozottabb stílus a nyerő, másoknál a nyíltság és az őszinte, egyenes beszéd vezet eredményre. Minden körülmények között arra törekszünk, hogy a gyermek megélhesse, az ő beleszólása is számít. Mindezek mellett akadhatnak olyan sürgősségi esetek, mikor figyelmen kívül kell hagynunk a gyermek tiltakozását, mert súlyos szövődmények adódhatnak. Ilyenkor is figyelünk arra, hogy ne a rossz élményt hangsúlyozzuk, hanem kis páciensünk bátorságát magasztaljuk.

Számunkra a legnagyobb öröm az, ha a kontrollra visszajáró gyermekek lazán ugranak be a fogászati székbe, és mosolyogva nyitják ellenőrzésre a szájukat.

Szeretettel várunk Titeket!

Dr. Rébay Domonkos

2018. március 18., vasárnap

A szemfogak lelki jelentése



Fogazatunk sarokkövei a szemfogak. A szájüregben minden mechanikus erő ezeken a fogakon megy át először. Ők a tiszta agresszió elsődleges eszközei.
 
Mit jelent számunkra az agresszió?

Legtöbben megijedünk tőle, mert azt valami állatias, gonosz negatívummal társítjuk. Ebben az esetben viszont másképp értelmezzük. Az agressziónkat mindennapi szinten használnunk kell, hogy az életünkben előre jussunk. Ez az agresszivitás pozitív oldala. Történik valami és mi beleállunk a helyzetbe, megoldjuk. Az egészen egyszerű helyzetektől a bonyolult változásokig.
Ez a fogunk árulkodik arról, hogy mit kezdünk a változással. Rettegünk? Elmenekülünk? Kikerüljük? Leküzdjük? Bátran belemegyünk? Esetleg még élvezzük is?

Miről szól tehát a szemfog?

Arról, hogy mihez kezdesz a változással…

Szereted a változást, vagy jobb az állóvíz? Inkább elmenekülnél? Vagy a kerülő utakba fektetsz energiát? Lehet, hogy élvezed. Lehet, hogy várod, hogy milyen újdonságot és jót hoz. Akkor valószínűleg nem olvasod ezt a cikket, mert érted a változás lényegét.

Sőt, még messzebb evezünk a lelki vizeken: a szemfog a belső változásinkról szól. Arról a belső munkáról, amit önmagunkon végzünk. Csiszoljuk az egónk, lejjebb adjuk az igényeink, önzésünkből faragunk, mártírkodásunkat lecseréljük tiszta szívből adásra…


Mindezek tükrében a jobb felső hármas mottója:

„Szeretek változtatni vagy nem szeretek változtatni?” 


A bal felső szemfog mélyebbre hatol a témában: Ha belemegyek az ismeretlenbe, akkor:

  • beleállok és élvezem
  • vagy beleállok, de beijedek, rágódom, hogy mit is tegyek: a fogam szuvasodik
  • vagy nem állok bele, kikerülöm, és a fog bedől
  • vagy nem állok bele, megállok előtte, leblokkolok, és a fogam nem cserélődik le, tejfog marad – mint az a kamaszodó leány, aki megijed a nőiségtől, és 20 évvel később még mindig tini módjára, rajongva lesz szerelmes egy kedves férfiúi gesztustól


A bal alsó hármas a kommunikációja/kifejeződése a változás témakörének: felismerem-e a belső változásaimat és elmondom-e a külvilágnak, hogy mi folyik a lelkemben? Lehet, hogy változom, de nem merem elmondani, mert alacsony az önbizalmam. Viszont a fogam jelzi, hogy ez így nem felel meg nekem, ezért szuvasodik. Aki képes úgy változni, hogy a folyamat nem tudatosul benne, annál ez a fog befelé dőlhet.


A jobb alsó szemfog arról a hatalmas belső munkáról mesél nekünk, mely köré az életünket felépítettük. Így nem is csodálkozhatunk, hogy ehhez a foghoz hatalmas energiák kötődnek. Amikor a pubertásban ez a fog előbújik, akkor robbanásszerű testi változások indulhatnak el /pl.: rövid időn belül több centiméteres növekedés/. Ha jól belegondolunk, akkor működik könnyedén a változás, ha ehhez megfelelő energetika társul. Ha jól vagyok (boldog, kiegyensúlyozott), akkor nem esik nehezemre, hogy dolgozzak magamon. Ha le vagyunk merülve, akkor egy lépés is mázsás tehernek tűnhet. Tehát ez a fog jelképezi a változásokhoz társított energiát, ezért köthetjük életünk nagy fordulópontjaihoz a pubertáshoz és a változókorhoz. A kamaszkor kezdetén lépünk rá a belső munka útjára: itt mérjük fel mindazokat a tulajdonságokat, amikkel életünk során dolgozni szeretnénk. A változókorban pedig egy utolsó löketet kapunk ahhoz, amit életünk során csiszolnunk kellett. Összességében ez a fog azt jelenti, hogy a negatív tulajdonságainkat hogyan szeretnénk átdolgozni, és azokat jó irányba fordítani.


Dr. Rébay Domonkos- holisztikus fogorvos

És ha kicsit ismételnétek:


Felhasznált irodalom:
·         Michéle Caffin: Was Zähne zeigen
Rüdiger Dahlke: Az agresszió, mint esély

2018. január 23., kedd

Családfogorvoslás

A holisztikus szemléletmód szerint az eltéréseket tágabb környezetükben vizsgáljuk. A rendelőmbe nem egy szuvas jobb alsó hatos sétál be, hanem egy olyan anyuka, aki kénytelen feladni egy időre a karrierjét, mert gyermeket vállalt. Vagy egy olyan férfi, aki megfeszül a megfelelési kényszertől, és szétcsikorgatja a fogait. Vagy egy jóságos, szelíd nagyi, aki elveszti az elsődleges agressziós eszközeit, a fogait, ezért új fogsort készítünk neki. Vagy egy zománchiányos gyermek, akinek anyuka nem bír határokat húzni.
Megállhatna ennyiből is a munkánk, hiszen a fizikai szintet megdolgoztuk - húztunk, tömtünk, csiszoltunk, pótoltunk, és ideig-óráig sikeresek voltunk. De! Az igazi okok felé nem fordítottuk a páciens figyelmét, csak az okozott károkat orvosoltuk.
Ezért érett meg a következő lépcsőfok a holisztikus gondolkodásunkban: még többet tudunk segíteni, ha egész családi rendszerben gondolkodunk, és építünk ki bizalmat egymás iránt. A többgenerációs ellátás mindenki hasznára válik. Egyrészt a családtagok közötti bizalmat és támogatást növeli, ha a nagyszülők elkísérik unokájukat fogászati kontrollra/ellátásra. Másrészt saját példájukon keresztül is bemutathatják a fogászati rendelésen elvárható viselkedést: rendszeresen beülünk a székbe és ellenőriztetjük fogainkat. Mindezek felett viszont a legfontosabb, hogy a családunkból hozzuk azokat a viselkedésmintákat, amelyekkel felnőttként dolgoznunk kell. Ha sikerül ezeket a gócpontokat megfogalmazni fogaink helyzete által, akkor gyakran már láthatjuk azt is, milyen egyszerű megoldások kerülhetnek a perspektívánkba.
Így a szuvas jobb alsó hatos kérhet segítséget a családjától, hogy ne kelljen feladni teljes mértékben önmagát. A szétcsikorgatott fogazat rájöhet, hogy többet jelent a minőségi együtt töltött idő, mint a hazatalicskázott pénz. A műfogsor is mondhat néha igent önmagára, és nem kell folyton másokat kiszolgálnia. S a zománchibás sem lesz lelkibeteg attól, hogy nemet mondunk az egészségtelen életre.
Minél többet tudunk önmagunkról és családunkról, annál könnyebben ismerjük fel azokat a helyzeteket, amikkel dolgoznunk kell: s annál könnyebben találjuk meg a közös nevező felé vezető utat, amely biztosítja az egyén számára is a harmonikus helyet a családi struktúrában.

Dr. Rébay Domonkos