2018. január 23., kedd

Családfogorvoslás

A holisztikus szemléletmód szerint az eltéréseket tágabb környezetükben vizsgáljuk. A rendelőmbe nem egy szuvas jobb alsó hatos sétál be, hanem egy olyan anyuka, aki kénytelen feladni egy időre a karrierjét, mert gyermeket vállalt. Vagy egy olyan férfi, aki megfeszül a megfelelési kényszertől, és szétcsikorgatja a fogait. Vagy egy jóságos, szelíd nagyi, aki elveszti az elsődleges agressziós eszközeit, a fogait, ezért új fogsort készítünk neki. Vagy egy zománchiányos gyermek, akinek anyuka nem bír határokat húzni.
Megállhatna ennyiből is a munkánk, hiszen a fizikai szintet megdolgoztuk - húztunk, tömtünk, csiszoltunk, pótoltunk, és ideig-óráig sikeresek voltunk. De! Az igazi okok felé nem fordítottuk a páciens figyelmét, csak az okozott károkat orvosoltuk.
Ezért érett meg a következő lépcsőfok a holisztikus gondolkodásunkban: még többet tudunk segíteni, ha egész családi rendszerben gondolkodunk, és építünk ki bizalmat egymás iránt. A többgenerációs ellátás mindenki hasznára válik. Egyrészt a családtagok közötti bizalmat és támogatást növeli, ha a nagyszülők elkísérik unokájukat fogászati kontrollra/ellátásra. Másrészt saját példájukon keresztül is bemutathatják a fogászati rendelésen elvárható viselkedést: rendszeresen beülünk a székbe és ellenőriztetjük fogainkat. Mindezek felett viszont a legfontosabb, hogy a családunkból hozzuk azokat a viselkedésmintákat, amelyekkel felnőttként dolgoznunk kell. Ha sikerül ezeket a gócpontokat megfogalmazni fogaink helyzete által, akkor gyakran már láthatjuk azt is, milyen egyszerű megoldások kerülhetnek a perspektívánkba.
Így a szuvas jobb alsó hatos kérhet segítséget a családjától, hogy ne kelljen feladni teljes mértékben önmagát. A szétcsikorgatott fogazat rájöhet, hogy többet jelent a minőségi együtt töltött idő, mint a hazatalicskázott pénz. A műfogsor is mondhat néha igent önmagára, és nem kell folyton másokat kiszolgálnia. S a zománchibás sem lesz lelkibeteg attól, hogy nemet mondunk az egészségtelen életre.
Minél többet tudunk önmagunkról és családunkról, annál könnyebben ismerjük fel azokat a helyzeteket, amikkel dolgoznunk kell: s annál könnyebben találjuk meg a közös nevező felé vezető utat, amely biztosítja az egyén számára is a harmonikus helyet a családi struktúrában.

Dr. Rébay Domonkos